Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely után a Kriterion Kiadó a Székelyföldről is megjelentette a 101 verset tartalmazó kötetet. Régen élt és jelenkori, ismert és kevésbé ismert költők verseit válogatta kötetbe és írt hozzá előszót Papp Kincses Emese. A kötetet múlt héten mutatták be a csíkszeredai Corvina Könyváruházban. /Lírai vallomások a Székelyföldről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2006. november 13.
A csíkszeredai Corvina Könyvesház és a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége a Móra Könyvkiadó estjére hívta az érdeklődő könyvbarátokat, amelynek keretében bemutatták az új köntösbe bújt Tündérkert virágai című, erdélyi magyar költők gyermekverseiből válogatott kötetet. Ferenczes István és Fekete Vince válogatta a verseskötetet. /(Antal Ildikó): Erdélyi gyermeklíra virágai. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./
2007. február 28.
Félszáz esztendeje annak, hogy hosszú kihagyás után ismét lett magyar nyelvű lapja a könyvtárosoknak Romániában, a Bukarestben megjelenő Könyvtárosok Tájékoztatója (1957– 65), negyedévenként jelent meg. Ezután, 1966-tól, Könyvtári Szemle címen látott napvilágot. Gyökeres változást az 1971-es év hozott, amikor a román lap főszerkesztője – egyúttal természetesen a szatellit magyar lapé is – a nagyváradi származású Stefan Gruia lett, aki nemcsak a magyar nyelvnek, de a magyar művelődés legkülönbözőbb vonatkozásainak és a magyar irodalomnak is kiváló ismerője és kedvelője volt. Gruia megnyerte Balogh József költő-újságírót a könyvtárosok magyar nyelvű folyóirata felfuttatására. Balogh József egy ideig szabadon érvényesíthette bibliológiai koncepcióit, már a neve is szerepelt az impresszumban. A következő három évben (1971–73) értékes lap lett a Könyvtári Szemle, művelődés- és irodalomtörténeti népszerűsítő-tájékoztató jellegű írásokat is közölt. Mindez elsősorban a költő, publicista, műfordító és művelődésszervező Balogh József (1931–2006) fáradhatatlan szervezőmunkájának volt köszönhető. 1974-től kezdődtek a szűk esztendők: Megszűnt az önálló Könyvtári Szemle, ettől kezdve előbb különálló negyedévi mellékletként, majd rovattá lefokozva a Művelődés folyóirat laptestébe tördelve jelentkezett. Balogh Józsefnek később sikerült kiharcolnia, hogy 1978-tól, ha teljes önállóságát nem is nyerhette vissza, de ismét külön fűzött és számozott negyedévi mellékletként jelenhetett meg 1978–82 között. 1984-től már sötét felhők gyülekeztek a Művelődés egén is: a megalomán, gyászos emlékű Megéneklünk, Románia fesztivál folyóiratává süllyesztették a Művelődés folyóiratot, így halódott vele együtt az 1985-ös decemberi, utolsó számig, Könyvtár rovatként. A rendszerváltás után mindkét folyóirat régi gárdája lelkesedéssel kezdte a lapcsinálást. Könyvesház címmel újjáalakult könyvtáros szaklap 1991-ben, a Művelődés mellékleteként. Volt azután átmeneti szünet, amikor előbb még azonos címmel, Könyvesházként 1996-ban a csíkszeredai Pro Print, Pallas-Akadémia könyvkiadók és a Corvina Könyvesház adta ki, majd Könyvjelző címen 1997-ben folytatták a kéthavonkénti megjelenést, hogy aztán egy év szünet után 1999-től ismét Könyvesházként és ismét a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete különböző pályázatokból nyert támogatásokból évente két számot, olykor kis késéssel, de megjelentet a Művelődés szerkesztőségével, velünk együttműködve. /Szabó Zsolt: Egy szakma és egy (könyvtáros) folyóirat fél százados kalandja. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/
2007. április 12.
Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./
2007. május 29.
Szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatta be a hét végén Markó Béla annak a sorozatnak az első kötetét, amely a gyanúsan magas szerzői jogdíj által került egy évvel ezelőtt a figyelem középpontjába. A Hány életünk volt című verseskötet csíkszeredai Bookart adta ki, a szerző 99, korábban már közölt szonettjét tartalmazza. Markó Béla a könyvbemutatón személyesen is megköszönte a minőségi kiadást Hajdu Áronnak, a Bookart kiadó tulajdonos igazgatójának. A telefonon megkeresett cégtulajdonos vonakodott attól, hogy a Krónikát beavassa a kiadás részleteibe. „A Bookartnak lesz majd gondja arra, hogy a sajtót értesítse mindarról, amit szükségesnek tart” – jegyezte meg. Elmondta, az ezer példányban kiadott könyv megvásárolható a Pallas Akadémia Kiadó és a Corvina üzlethálózat könyvesboltjaiban. Markó Béla gyanúsan magas szerzői jogdíja a Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás kampányában is számtalanszor terítékre került. A miniszterelnök-helyettes a tavalyi vagyonnyilatkozatában közölte: 90 ezer lej szerzői jogdíjból származó bevételre tett szert. A kisvárosi háromszobás tömbházlakás árával egyenértékű bevételről csak annyit árult el, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy hazai könyvkiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Azt ígérte, már két-három hónapon belül rendkívüli kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverses kötete. Ez a kötet azóta sem került piacra. Az ügyre a korrupcióellenes ügyészség is felfigyelt. A miniszterelnök-helyettes tavaly októberben a sajtó nyomására volt kénytelen elismerni, hogy a csíkszeredai Bookart kiadóval kötött szerződést. A kiadó korábban még nem adott ki könyvet, és csak a sajtóbotrány kirobbanása után kezdte keresni a magyarországi partnert. /Gazda Árpád: Igazolás a jogdíjra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2007. augusztus 31.
Kristó Andrásnak, a kiváló pedagógusnak, geológusnak és népművelő tudósnak emléket állító, Beszélő tájak /Agora Kiadó/ című kötetet Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban ismertették a könyv szerkesztői. Az Agora kiadó Scienta Transylvanica sorozatának szerkesztőbizottsága nevében Péter Pál elmondta, hogy a nagyra becsült pedagógusok gazdag kéziratainak kötetbe való gyűjtésére törekednek. Így tették ezt Molnár Jenő geográfus professzor tanulmányaival és most Kristó András feljegyzéseivel is. Kristó András /sz. Csíkszentkirály, 1930. júl. 10./ emberségéről és a tudományos tevékenységéről Karátson Dávid, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora beszélt. A szakma neves tudósai közé emelik őt feljegyzései, pontos rajzai. Kristó András Budapesten halt meg 1994. december 14. -én. Hamvait szülőfalujában, a csíkszentkirályi temetőbe helyezték örök nyugalomba /Antal Ildikó: Népművelő tudós emléke. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
2007. október 17.
Október 16-án a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Borsodi L. László költő Félemelet című verseskötetét Ferenczes István, a kötetet kiadó Hargita Kiadóhivatal igazgatója, a Székelyföld főszerkesztője és Fekete Vince írók mutatják be. Borsodi L. László költészetén átsejlik a csíksomlyói indíttatás és istenélmény. Az ima hangján megfogalmazott invokáció után jut el a szerző a lírai közöttiség állapotába, az ég és föld, élet és halál közötti félemeletre. /Félemelet – költői létállapot. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2007. december 27.
A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért (CSEN) idén negyedik alkalommal tartotta meg a nagycsaládos karácsonyi ünnepséget, amelynek keretében az egyesület harmadik születésnapját is megülték. – Tagjai vagyunk az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének, valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének – mondta Dánél Sándor, a CSEN elnöke a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében szentmisével kezdődött ünnepségen. A Corvina Könyvesház jóvoltából felajánlott könyvutalványokat a Xantus Géza képzőművész koordinálta rajzpályázat nyertesei vehették át, de a többi gyereknek is tartogatott ajándékcsomagokat az egyesület. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosainak műsorszáma, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes előadásában felcsendült dalok alatt fegyelmezetten ültek a több testvérrel együtt nevelkedő legkisebbek is, majd a családok színpadi játékába ők is bekapcsolódtak. /Antal Ildikó: Nagycsaládos ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./
2008. október 13.
Október 14-én lesz Antonia Arslan olasz író Pacsirtavár /Mentor Kiadó/ című regényének bemutatója a csíkszeredai Corvina Könyvesházban. A regény az 1915-ös anatóliai örmény népirtásról szól. /Örmény szenvedéstörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13.
2009. február 23.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
